Schuberti hangulatok

Zenéjének van egy jellegzetes, más zeneszerző munkáihoz nem hasonlítható atmoszférája, a hangulatok egymásba fonódnak, és még egy tökéletes idilli képen is felvillanhat hirtelen a sötétség.

Schubert munkásságban a legelképesztőbb, hogy már tizenévesen érett műveket ír, és egészen haláláig ontja magából a hatalmas formákat. Szimfóniái, szonátái és kamarazenéi nagyságukban és hosszúságukban is csak Beethovenhez mérhetőek. Beethoventől egyébként a dallamosságban különbözik, de hisz ez természetes, ettől ő a legnagyobb dalszerző.

Mindegyik művében megtalálhatjuk azt a schuberti atmoszférát, amolyan névjegy ez. Emiatt az ő zenéjére tényleg igaz, amit sokan szoktak mondani általánosan a klasszikus zenére: „hangulat kell hozzá”. Valóban, de ha megvan akkor olyan élményt kapunk amit máshol hiába keresünk, kell egy kis magány, csend és sötét, ekkor tárul elénk egy új világ.

Néhány kedvenc művét kiválogattam egy YouTube playlistre:

  1. A Rosamunde-nyitány, Riccardo Muti vezényletével, D.797.
  2. A kilencedik, „Nagy” C-dúr szimfónia, Harnoncourt vezényel, D.944.
  3. Az Arpeggione szonáta, Schiff és Perényi előadásában, D.821.
  4. A híres trió lassú tétele, a Trio Wanderer játszik, D.929.
  5. A Quartetto Italiano a „Halál és a lányka” vonósnégyest adja elő, D.810.
  6. Egy korai a-moll hegedű szonáta, Patricia Kopatchinskaja & Fazıl Say játszik, D.385.
  7. Alfred Brendel a hat Moments musicaux-t szólaltatja meg, D.780.
  8. Richter az A-dúr szonáta felvétele, D.664.
  9. Radu Lupu a szonáta-fantáziát játssza, D.894.
  10. Kocsis Zoltán a monumentális utolsó szonátát adja elő, D.960.
  11. Schubert dalai, többek között a Die Forelle, Gute Nacht, Gretchen..., Ave Maria és mások a legnagyobb dal énekesek előadásában.
  12. És végül 4 gyönyörű Liszt zongora átirat, Kissin-től az Auf Dem Wasser... és a Der Müller...
  13. Khatia Buniatishvilitől a Der Erlkönig.
  14. Vladimir Horowitztól a Standchen.

Zenekari művek

9 szimfóniát, több nyitányt, 7 nagy misét, 15 operát, rengeteg kórusművet és kisebb egyházi kompozíciót írt a fiatal mester, azonban ezekből ő keveset hallhatott. Bécsben akkoriban nehéz volt előadatni a zenéit egy fiatal zeneszerzőnek. Az utókor aztán természetesen azóta is javítja ki szorgosan ezt a hibát. Jellemző Schubertre utolsó 3 szimfóniájának története:
- Befejezetlen szimfónia: 1822-ban keletkezett a két kész tétel, és a harmadik scherzoból néhány ötlet, fogalmunk sincs miért nem fejezte be végül, egy barátja íróasztalában porosodott a kézirat egy emberöltőn át, mire „felfedezték”, és azóta az egyik leghíresebb műve lett.
- Gasteini szimfónia: 1825-ben vidéken kirándult barátjával Vogllal, levelekből ismerjük ezt a szimfóniát, amit nagyra tartott Schubert, azonban elveszett sajnálatosan.
- „Nagy” C-dúr szimfónia: utolsó évében írta ezt a monumentális művet, Beethoven Kilencedikje nyilván nagy hatással volt Schubertre. Schumann fedezte fel, és Mendelssohnnal adták elő Lipcsében.
Vázlatokban fennmaradt egy 10. szimfónia is, 1970-ben ezt be is fejezték és hangszerelték.


Kamaramuzsikák

A különböző összetételű kamarazene azonban virágzó iparág volt azokban az időkben, minden jómódú ember valamilyen hangszerre taníttatta gyermekeit, ezért minden zeneszerzőnek biztos bevételi forrás voltak ezek a műfajok. Schubert csodálatos remekműveket alkotott, és az ő különleges schuberti-hangulatához a cselló mély fekvése illik a legjobban, az Arpeggione szonátában és a Trióban is megáll az idő mikor dalol a cselló.


Zongoradarabok

A Dalok szöveg nélkül sorozatok nem vetekedhettek Chopin darabok sikerével, de még az egyszerű szalonmuzsikával sem ismertségben. Ezek a kis miniatűrök inkább bensőséges, otthoni zenélésre készültek, legtöbbnek van egy intim hangulata, mikor az ember elmesél valamit a legjobb barátjának. A variációk egy teljesen más darab viszont, a bonni Beethoven szoborra gyűjtöttek a 40-es évek elején, Chopin, Liszt és más szerzőkkel közösen kiadtak egy Beethoven-albumot a cél érdekében. Itt már szó sincs otthoni amatőr zongorázásról, igazi virtuóz technika, és mély érzésű művész kell a sikerhez.


A zongora

Schubert zongorista volt, de nem virtuóz, ezért nem is készült egy versenyműve sem, viszont rengeteg tánc, kisebb zongoramű, és óriási szonáták szerencsére igen. A zenei pillanatok 6 csodálatosan finom schuberti hangulatot fog meg. Az A-dúr és G-dúr szonáta egy egész ember történetét bemutatja, jót és rosszat, örömöket és tragédiákat. És végül ha ezek egy ember életét mesélik el, akkor az utolsó hegyóriás, a B-dúr szonáta pedig egyenesen az egész emberiségről szól.

Schubert nem könnyítette meg a zongoristák életét, ezek a szonáták rendkívül hosszúak, Richter előadásában majd 1 óra a B-dúr szonáta. Óriási ismétléseket találhatunk mindegyikbe, az igazi nehézség ezeknek a daraboknak az előadásában, hogy a hallgatót teljesen el kell varázsolnia a zenének. A nagy ismétlések gyorsan unalmasak lehetnek – kivéve ha elvesztjük az időérzékünket a hallgatás közben, akkor viszont mennyei!


Lieder

Schubert műfaja. Több mint 600 dalról tudunk, tudjuk, hogy némelyiket percek alatt írta. Ő maga is amatőr költő volt, barátai között is több író és költő, így jól megértette a versek sorok közötti mondanivalóját – ezt vitte ő át a zenébe, a szavakkal leírhatatlan hangulatokat. Nála emelkedik a zene fel, egyszerű kíséretből az előadás egyenrangú részévé az ének mellé.

Több Schubert dalt érint a Természet és az ember kiemelt cikkem, érdemes azt is elolvasni.


Lieder

És végül az átiratok, nagy divatja lett a Schubert dallamoknak a 19. század közepén, így áradtak a különböző főleg zongora átiratok, a mi Lisztünk is kivette a részét ebből, gyönyörű dal átiratai a műfaj kimagasló muzsikái.