A természet hangjai

„Az én zeném mindig és mindenhol csak a Természet hangja.”

Mahler egy olyan korban alkotott, mikor már sokan kerestek valami egészen újat a zenében. Wagner hatalmas árnyéka, Richard Strauss bombasztikus sikerei, Debussy új hangjai és Schönberg útkeresése jellemezte a századforduló zenéjét Európában. Példaképe Wagner volt, mellette tanára, Anton Bruckner hatott művészetére, és Strauss-szal barátkozott össze Lipcsében.

Első komoly munkája egy félkész opera befejezése volt, de nem lehet tudni, hogy mennyi benne az ő munkája, így ezt ma nem soroljuk a Mahler műjegyzékbe. Ám nagyon érdekes, hogy végigkíséri életét az opera, főállásban szinte haláláig operaház karmester és vezető volt, de mégsem készült egy ilyen jellegű műve sem, pedig gyakran komponált énekhangra (2., 3., 4., 8. szimfónia, illetve a Dal a földről és sok lied).

Néhány kedvenc művét kiválogattam egy YouTube playlistre:

  1. A „Titán”, az első szimfónia, Bernstein a Bécsi filharmonikusokat vezényli.
  2. 3. szimfónia szintén Bernstein vezetésével.
  3. A Rückert Lieder, Claudio Abbado vezényel és Magdalena Kožená énekel.

Szimfóniák

A Kilencedik után évtizedekig keresték a zeneszerzők, hogy merre lehet tovább haladni. Berlioz nyomán fejlődött ki Liszt kezei között a szimfonikus költemény, mely egy tételes, a Kilencedik monumentalitásához képest rövidebb zenekari műveket hozott, bár voltak kivételek, elég csak Liszt hatalmas Faust-szimfóniájára gondolni, melynek az egyik változatban még kórus is van a végén, akárcsak Beethoven halhatatlan fináléjában.

Mahler innen indult, és ezt emelte kozmikus magasságokba. A Titán szimfónia első változatát a Vigadóban „szimfonikus költemény”-ként hirdették meg. A két tételes mű premierje nem aratott nagy sikert, később átdolgozta, kettő helyet négy tétel lett (illetve egy kimaradt közben), így már a klasszikus szimfóniákhoz hasonló formát kapott. A harmadik tétel igazán érdekes, és jól jellemzői Mahler zenéjének sok színűségét. Egy gyászmenet ez, de az ismert gyermekdal (Frère Jacques) melódiájával indul, csak átültetve mollba. Majd a zene átalakul, az jön amit legkevésbé várnánk: egy klezmer hangulat. Visszatér egy kicsit a szomorú gyermekdal, aztán jön egy harmadik téma, és a tétel végén mind három motívum egyesül. Állítólag ezt a morbid képet Moritz von Schwind, Schubert barátjának egy fametszete inspirálta.

A harmadik szimfónia minden bizonnyal a leghosszabb, és legmonumentálisabb a mai repertoárban, bár a 8. „Ezrek szimfóniája” se semmi. Ebben a hat tételes óriásban egy gyermekkar Mahler egyik kedvenc forrásából, egy német népmese gyűjteményből énekel részleteket.


Dalok

Nem is olyan rég egy kiemelt cikkembe, „A természet és az ember”-ben több Mahler dal is feltűnik. Most a Rückert dalokat választottam, melyek kivételesen nem népi eredetűek, hanem Friedrich Rückert költő verseire íródtak. Mahler dalaiban hiába keressük Schubert szomorúságát, sötét színeit, pont az ellenkezőjét kapjuk: életigenlés, a természet és a Föld szeretetét.