Barokk könyedén

Míg kortársai legtöbben a zenét Istenhez és Istenért írtak, addig ő az emberekhez szólt.

Zenéje erőteljes, életteli, emberi. Csodaszép dallamok, ha kell bonyolult textúra, máskor pedig, ha a zene úgy kívánja tiszta egyszerűség. Egy érdekes és könnyen érthető zeneszerző ő, zenéje könnyebben befogadható mint a nagy kortárs, J.S. Bach bonyolult kontrapunktikus csodái. Ez a különbség köztük, Händelnél a zene az első, Bachnál a logika.

Hah! Most röppen az összhang lelke el!
Angyalok kara köré seregel,
Nem élt, mióta világ a világ,
Dicsőbb lángelme, s nem írt muzsikát.
Eltörpül mind, aki előtte volt,
Lenyűgözi műve a hallgatót.
Egy nekrológ néhány nappal a halála után, sorok kezdőbetűiből a mester neve jön ki.

Néhány kedvenc művét kiválogattam egy YouTube playlistre:

  1. Andreas Scholl énekli a híres „Ombra mai fu” áriát a Xerxészből, HWV 40.
  2. Részletek az Op. 6. Vízizene szvitből, English Bach Festival Orchestra és a English Bach Festival Dancers előadásában.
  3. A Hallelujah kórus a Messiásból, King's College kórus, HWV 56.
  4. Arrival of the Queen of Sheba, a Solomon oratórium 3. tételének nyitánya, HWV 67.
  5. Egyik koronázási himnusz, a The King Shall Rejoice, HWV 260.
  6. És a másik híres himnusz, Zadok the Priest az Academy of Ancient Music előadásában, HWV 258.
  7. Az Op.7 No.1 orgona verseny, Karl Richter és a müncheni Bach Orchester.
  8. Az F-dúr billentyűs szvit, Daria van den Bercken a zongoránál, HWV 427.
  9. És egy kis móka, a Néma apátok Hallelujahja.

Operák

A barokk operák sokban különböznek a későbbi klasszikus és romantikus társaiktól, ma már elő sem lehet adni eredeti formájukban, csak felújítva, átdolgozva. Igazságtalan Mozart remekművei helyezni Händel operáit természetesen, de összehasonlítani azonban nem árt, hogy megértsük miért nincsenek eredeti formájukban a színpadon ma ezek a művek. A librettók mindig valamilyen ókori, mitológiai témát dolgoznak fel, a karakterek élettelenek, hiába keresünk jellemeket. A barokk operák zárt, külön álló de capo áriákból álltak, amik között néha más is volt, de míg Mozart késői műveinél mindig van egy nagy íve a cselekménynek, össze van kapcsolva minden egyes rész és ezért sohasem vész el a folytonosság addig Händel operáiban énekes számok vannak egymás után fűzve. Sokszor régi dallamot használt fel, sőt néha egyszerűen ellopott más szerzőtől egy jobban sikerült részt. A de capo ária 3 részből áll, A és B, majd újra visszatérés az A-hoz, de ezúttal dúsan díszítve, az énekesek itt megmutathatták mit tudnak, a nézők valójában ezért mentek be, a kitöltő részeknél pedig kártyáztak, ittak, mulatoztak.


A Vízizene

Händel sajnos kevés zenét írt zenekarra, ezek mind megrendelésre vagy előadás céljából készültek, ő sem dolgozott a fiókjának, ez akkoriban még nem volt divat, a zeneszerzés egy mesterség volt. A Vízizene I. György szórakoztatására készült, 1717-ben a Temzén hajókáztak, ezért egy kis zenekarra készültek ezek a szvitek. A királynak annyira tetszett, hogy többször el kellett játszani az amúgy sem rövid sorozatokat.

Ez a videó azért is különleges, mert barokk táncokat is láthatunk rajta, hiszen ezek tánczenék, és egészen a 18. század végéig megvolt a hagyománya az ilyen táncoknak.


Oratóriumok

Ahogy opera vállalkozásai és darabjai iránt csökkent az érdeklődés új bevételi forrás után kellett néznie Händelnek, az 1730-as években készült oratóriumok egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek. Valójában operák voltak ezek, csak nem mitológiai témákkal, hanem vallásos szövegekből összerakva, és nem olaszul hanem angolul. Díszlet és jelmezek sem kellettek, hiszen színjátszás nem illett a szent témákhoz, bár fontos hozzátenni, hogy nem templomokban adták elő, hanem ugyanott ahol az operákat korábban.

p>

A Messiást Dublinban mutatták be egy árvaház javára, Händel aztán egész életében csak így engedte előadni a művet, és mai napig gyakorlat, hogy jótékonyságból adják elő valamilyen árvaház vagy kórház számára. A Hallelujah kórusról mondta a mester, hogy „Azt hittem a mennyországot látom, és benn magát a nagy Istent”, valószínűleg nem véletlenül hangzik ez a szép kijelentés kicsit reklámszagúan. Egy híres történet is kapcsolódik még a kórushoz, az angliai bemutatón II. György király izgatottságában felállt a kórus közben, és természetesen a népe követte – azóta az egész világon szokássá vált, hogy állva hallgassák, sőt énekeljék a kórussal együtt.


Koronázási himnuszok

Händel volt Anglia zeneszerzője, életében s halála után is. Így természetes volt, hogy királyi megrendeléseket ő kapja, és annyira sikeresek lettek ezek a művei, hogy azóta az összes koronázáson ezeket a himnuszokat használták, sőt a királyi esküvőkön is. A Zadok a leghíresebb természetesen, számtalan reklámban és filmben hallhatjuk, illetve ez a UEFA szignálja is.


Orgonaversenyek

Kivételes orgonista volt, állítólag Rómában mikor Domenico Scarlattival megmérkőztek egyértelműen Handelt tartották jobbnak az orgonán. Oratóriumok előadásánál mindig ő volt az orgonánál, és tulajdonképpen ezért készültek a külön orgonaversenyei is, a koncert elején vagy végén elhangzott, itt megmutathatta virtuóz billentyűs tudását. Utolsó éveiben pedig, mikor már megvakult meg is hatotta az közönséget előadásaival.


Billentyűs darabok

Sajnos kevés billentyűs szvitet írt Händel, és amikről tudunk azok is néhol vázlatosak, nem készültek el. Különösen szép ez az F-dúr szvit, és ha tetszik érdemes rákeresni Daria más előadásaira is YouTube-on, igazi 21. századi művész.