Nemzeti zenedrámak

Olasz és német opera alapokra a viharos történelmünk nagy alakjainak állított dicső emléket Erkel a nemzeti zenedrámáival, melyekbe egyre több magyaros zenei elem is került.

A Bátori Máriával kezdődött minden 1840-ben. Erkel kezdhetett mindent a nulláról, természetes, hogy a kor divatos operai elemeiből építkezett, olaszos áriák, németes vadászdal, sőt a franca nagy-opera néhány eleme is feltűnik. De ezek mellett a verbunkos ritmust beleszövi a zeneszerző, és a témaválasztással együtt ez elég volt a sikerhez, főleg azokban az években.

Erkel egy emberöltőn át kézben tartotta a magyar opera fejlődését, később fiaival kiegészülve. De nem is lenne igazi magyar sikertörténet ez, ha nem lennének sugdolózások arról, hogy talán túl erős marokkal irányította az Erkel família a nemzeti zenedráma világát…

Néhány kedvenc művét kiválogattam egy YouTube playlistre:

  1. Magyarország himnusza
  2. Részletek a Hunyadi Lászlóból
  3. Részletek a Bánk bánból
  4. Az Ünnepi nyitány

Magyarország himnusza

1823. január 22-én Kölcsey megírja a Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból című költeményét, 1844-ben pályázatot írnak ki a megzenésítésre, és augusztus 10-én Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásakor hallhatta először a magyar nép Erkel zenéjét. Majd eltelik néhány év, lelassítják, verbunkos ritmus elveszti értelmét, Dohnányi kicsit átdolgozza, és végül 1989. október 23-án pedig törvénybe foglalják, hivatalosan is a himnuszunk lett. Mi történt majd 150 év alatt? Politika. És itt még nincs vége, a mű újkori története a szemünk (vagy fülünk?) előtt íródik. 2013-ban a MOB kérésére egy rövidített, és újra felgyorsított változatot készítettek, ami egyrészt jobban megfelel sporteseményeken való előadásra, másrészt felemelő, nem úgy, mint a Dohnányi változat. Ezt viszont énekelni csak szinte hadarva lehet, érzések nélkül – így természetesen sokan kritizálják. Másodszor írom, de ez is egy igazi magyar történet sajnos.


A Hunyadi és a Bánk bán

Erkel két fő műve melyekben felszaporodik a nemzeti jelleg, és immáron motívumokat is használ. Az olasz, német és francia alap azért megmarad, de ezekre igazán büszkék lehetünk. Leghíresebb áriák a La Grange ária (francia művésznőről kapta nevét), Meghalt a cselszövő és természetesen a Hazám, hazám.

A Bánk Bán után munkájában egyre többet segítettek fiai. Olyannyira, hogy Somfai László zenetudósunk kimutatta, hogy utolsó operája, az István király javarészt nagyobbik fia, Erkel Gyula munkája inkább, legalábbis a kézirat alapján ezt a következtetést lehet levonni. Valószínű ennek tudható be, hogy míg a két fő műve egységes munka és hatalmas siker, addig az utána következő operák nem tudtak felnőni a Hunyadihoz és a Bánk bánhoz.


Ünnepi nyitány

Utolsó jelentős műve a Nemzeti Színház fél évszázados ünnepségére készült 1887-ben.